Elfáradni szabad, feladni SOHA!
Az ADHD-s, ADD-s gyerekeket nevelő szülő, van hogy nagyon elkeseredik. Nem kis feladat minimum 21-23 évig folyton figyelni egy fáradhatatlan, izgő-mozgó gyerek minden lépését nehogy bajba kerüljön.
Van amikor ebbe nagyon elfáradunk, el is keseredünk. Nem látjuk, hogy merre tovább. Egyszerre szeretjük és haragszunk rá. A környezet is van, hogy vádol, bírál. Jönnek az okosságok a partvonalról.
De akkor mi segíthet?
-Nekem ezekben a pillanatokban az tudott vigaszt nyújtani és erőt adni, hogy felidéztem azokat a helyzeteket, amikor nagyon nagy volt az összhang közöttünk és minden a legnagyobb rendben volt. Sok rossz tulajdonságuk mellett a hiperaktív, figyelemzavaros gyerekek nagyon mély érzésűek és szeretni valók. Akire számíthatnak és akiben megbízhatnak azokat nagyon, nagyon szeretik. Biztos megtaláljuk ezeket a meghitt pillanatokat!
-A viharokkal teli kamaszkor idején naponta háromszor relaxáltam, hogy higgadtan viseljem a ballépéseit.
-Időnként érdemes feltöltődni, kicsit. Akár úgy hogy amíg egy fejlesztésen, különórán ül addig elmegyünk sétálni egyet vagy eszünk egy finom sütit egy közeli cukrászdában.
- A témával kapcsolatos könyvet olvasni, ahol látunk új megoldási lehetőségeket és azt is észrevesszük közben, hogy nem vagyunk egyedül! https://gorenybolgyerek.hu/
-Mindig legyen szemünk előtt az, hogy olyan gyerekeket nevelünk, akikben nagyon nagy lehetőség rejlik (sajnos jóban, rosszban egyaránt). A kulcs a mi kezünkben van, hogy sok szeretetet és megértést, türelmet és dicséretet adjunk nekik. Meglássuk a jó legkisebb csíráját bennük és azt folyamatosan, tápláljuk, neveljük. Azért, hogy nekünk legyen igazunk és azzá váljon a gyerekünk, akit mi látunk benne bizakodó pillanatainkban és ne annak az elvárásnak feleljen meg, amit akkor lát amikor abba a tükörbe néz bele amiben azt látja amit a társadalom mutat felé.
Ezért szabad elfáradni, de feladni soha!
A témával kapcsolatban hasonló cikkeket olvashatsz a http://www.viraghhajnalka.hu/blog