Ballagás vagy kullogás?

Ballagás vagy kullogás?

A nyolcadik év végére nem úgy készültünk, mint a többi család. Bár szeretjük a családi összejöveteleket és a nagyszülők is közel laknak, nem hívtunk meg senkit. Elmagyaráztuk szegényeknek, akik már titkon készültek az alkalomra, hogy csak a szűk család vesz részt az eseményen. Nekünk ez nem is ballagás, hanem kullogás lesz.

Nagyon nehéz volt meghozni ezt a döntést. Az óvodából mindig a fülembe csengett egy vers, ami arról szólt, hogy a szigorú döntést mindig a szülők hozzák az engedékenyebbet meg mindig az anya meg az apa. Itt azt éreztük a szülőnek kell erősebbnek lenni.

Azért döntöttünk így, mert annak ellenére, hogy hetedik év végén megígérte a lányom, javítani fog a jegyein semmi javulás nem látszott. Mivel a ballagás megelőzte a bizonyítvány osztást ezért abban sem voltunk biztosak, hogy egyáltalán a következő tanévben nem kell-e ismételnie.

Nagyon rossz érzés volt, látni ahogy a többi gyerek roskadozott a virágcsokroktól, a nagy szüleik és szüleik könnyes szemmel nézték, hogy ballag a nem rég még kisiskolás volt csemete.

Nálunk másért gyűlt szemünkben a könny, nem tudtuk mit rontottunk el, mi az, amit máshogy kellett volna csinálni, mért csak egy csokor jut annak a gyereknek, akit annyira szeretünk, aki alsóban még az egyik legjobb tanuló volt az osztályban.

Nem sok dolog van, amin változtatnék, ha vissza tudnám forgatni az idő kerekét, de biztos vagyok benne, hogy ez lenne az első, amit megváltoztatnék.

A témával kapcsolatban további cikkeket a http://www.viraghhajnalka.hu/blog oldalon olvashattok.

A témával kapcsolatos könyv a https://gorenybolgyerek.hu/ oldalon rendelhető.

2019-06-18